1. Mi is az a polgári per?
A polgári perben magánjogi jogviták eldöntése érdekében jár el a bíróság. A pert a felperes kezdeményezi, akit pedig beperelnek, az az alperes. Nem lehetetlen ugyanakkor, hogy a felperes és az alperes egy oldalon álljon az álláspontokat illetően, ugyanis van olyan eset, mikor több alperes van a perben, többnek kötelező perben állni egy kérdés eldöntése érdekében. Az alperes és a felperes nyilatkozatai határozzák meg a per keretét, az eljárásban azonos jogokkal rendelkeznek.
2. Hogyan kezdődik?
A polgári eljárások keresetlevél előterjesztésével kezdődnek, bizonyos esetekben azonban kötelezően, illetve opcionálisan közjegyző előtti eljárás is megindíthatja, ha pénzt követelünk. Ezt hívják fizetési meghagyásos eljárásnak, amely ún. nemperes eljárás, tehát tárgyalások nélkül dönthető el a jogvita. Ha ugyanakkor ott ellentmondás érkezik, az ügy polgári perré alakul.
3. Költségek
A per megindítása pénzbe kerül, s itt nem feltétlenül az ügyvédi költségre, hanem az eljárás díjára is utalunk, melyet illetéknek neveznek és melyet a bíróság felé kell megfizetni. Az illetékre különböző szabályok vonatkoznak, összege mindig a per tárgyának értékéhez igazodik, első fokon annak a 6%-a.
4. Költségkedvezmények
Lehet ugyanakkor bizonyos költségkedvezményeket kérni, melyek esetén a bíróság döntése alapján a díjak előzetes, vagy teljes megfizetése alól mentesülni lehet. Külön törvény tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat, és nagyon fontos, hogy bármilyen költségkedvezményünk is van, az nem terjed ki az ügyvédi díjakra, arra a perköltségre, ami a mi, vagy az ellenérdekű fél oldalán felmerül.
5. Szigorú szabályok
A polgári per szigorú szabályok szerint folyik le, s a menetét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályozza. A Pp. meghatározza a per megindításnak és lefolytatásnak teljes menetét, a felek jogait és kötelezettségeit. A Pp. például megmondja azt is, hogy miket tartalmazzon a keresetlevél, hogyan kell előterjeszteni a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat, kik tehetnek nyilatkozatot, vallomást és hogy mit tartalmazzon a bíróság ítélete. Ezek a szabályok kötelezőek, sem a bíróság, sem a felek nem térhetnek el tőlük, még közös megegyezés, kérelem esetén sem.
6. Perindítás
Az eljárás tulajdonképpen három részre tagolódik. Az első rész a perindítás, amikor a felperesnek szabályos keresetlevelet kell benyújtania. Ha a pernek van helye, s a kereset alkalmas az elbírálásra, akkor ezt a bíróság végzésben kinyilvánítja.
7. Perfelvétel
Ezt a részt követi a perfelvételi szak, ahol a jogvita kereteit veszi számba a bíróság, minden fél előterjeszti álláspontját, bizonyítékait. Fontos, hogy a per ezen szakaszában kell prezentálni az ügyünk igazolásához szükséges iratokat, hiszen később csak kivételesen lehet, akár perdöntő bizonyítékot is csatolni.
8. Tárgyalás
A harmadik szakasz az érdemi tárgyalási szak. Ha megtörténik a perfelvétel lezárása, az ott meghatározott kérdések, keretek és álláspontok között folytathatók le a bizonyítások, úgy, s mint tanúmeghallgatás, szakértő kirendelés, stb.
9. A döntés
A bíróság a pert - vagy annak egy szakaszát – lezáró döntése az ítélet, amelynek ki kell terjedni valamennyi kereseti kérelemre, valamint viszontkeresetre, ellenkérelemre és beszámítási kifogásra is. A bírósági döntésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie. A bíróság köteles megindokolni döntését, számot adva arról, hogy milyen tények illetve bizonyítékok alapján, milyen jog alkalmazásával hozta, és a döntés ellen 15 napon belül van lehetőség fellebbezni.
10. Fellebbezés
Ha nem értünk egyet az elsőfokú bíróság döntésével és határidőben fellebbeztünk, a másodfokú eljárásban már hozott anyagból dolgozik egy felsőbb fokú bíróság, más bírókkal, s az itt született döntés jogerős, csak rendkívül szűk körben lehet továbbmenni, hiszen ez a lényege a jogerőnek.
+1 Perköltség érvényesítése, és bíróság általi mérséklése
Mindenki hallott már a perköltségről, melyet a vesztes fél fizet meg. Mi tartozik ide? Ügyvédi munkadíj, útiköltség, már kifizetett illeték, egyéb, a perrel szorosan felmerülő költségek. Az ügyvédi díj felszámítható a perben egy vonatkozó rendelet szerinti mértékben, vagy a felek által létrejött megállapodás alapján, s amennyiben a bíróság úgy látja, a felmerült költségek tekintetében dönthet úgy, hogy annak csak egy részét lesz köteles a pervesztes fél megfizetni, ez azonban nincs hatással a felmerült összegek jogszerűségére, vagy arra, hogy teljesen tisztességes árazás eredményeként jött ki.
