Többször, több hullámban árasztja el a sajtót az az álláspont, hogy most jött el a devizahiteles szerződések megítélésével kapcsolatos, régen várt változás: a szerződések érvénytelenek. Az érvénytelenség azonban nem egy hirtelen megjelenő esemény, s a szerződésekből eredő követelések nem tűnnek el nyomtalanul. Az érvénytelenségre történő hivatkozás a devizahiteles szerződések esetén gyakori védekezés, melynek célja a tartozás csökkentése. Az érvénytelenségi okok közül azonban többet már nem lehet felhozni, a jogalkotó ugyanis jogszabályban több vitást kérdést rendezett – az csupán elméleti vitára adhat okot, hogy milyen sikerrel -, s a Kúria (tehát a legfelsőbb bíróság) további követendő gyakorlatot állított fel arra, milyen érvénytelenségi okok fogadhatók el, milyenek nem: s egyébként is, milyen szempontrendszer alapján lehet egy kikötés tisztességtelenségét megállapítani, s az alapján a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét kimondani.
A magyar bíróságok ezeket a felállított álláspontokat kötelesek követni, s az, hogy érvénytelen-e a szerződés, mindig egyedi vizsgálat tárgya, s a végső döntést a bíróság jogosult meghozni. Ebből tehát következik, hogy a szerződések nem lehetnek beavatkozás nélkül csak úgy, minden további nélkül érvénytelenek.
De mi a következménye annak, ha a bíróság által megállapított módon érvénytelen a szerződésem?
Egy bizonyos, nem automatikusan az, hogy nincsen tartozásom; a válasz ugyanis egy soktényezős képlet eredménye. Ha perben állok és alperes vagyok, érvénytelenségi kifogásom vezethet a velem szemben felállított követelés elutasításához, de a behajtani igyekvő fél keresetmódosítása esetén ez sem garantált, e tekintetben a joggyakorlat még átalakulóban van. Ha pedig felperesi oldalon állok – tehát én kérem a bíróságot, hogy állapítsa meg az érvénytelenséget - meg kell jelölni, az érvénytelenség mit okoz: ha a szerződés adott pontja nem alkalmazható, milyen összegben áll fenn a tartozásom, pontosan mi az érvénytelenség jogkövetkezménye. Ez a kötelezettség a DH törvények óta változatlanul terheli a devizahiteles perben eljáró feleket, s a DH törvények tekintetében továbbra is az a kúriai álláspont, hogy azok EU-jog konform módon rendelkeztek az átszámítási mechanizmusra vonatkozó szabályokról. Bár az Európai Unió Bírósága előtt számos előzetes döntéshozatali eljárásban került megállapításra, hogy milyen fogyasztóvédelmi elvek mentén kell haladni, s az eredeti állapot visszaállítására törekedni; a magyar jogalkotó és joggyakorlat nem teszi lehetővé az eredeti állapot helyreállítását, hanem a szerződés érvényessé nyilvánítását tűzte ki célul. Egészen 2023. májusáig erre vonatkozóan egy kúriai állásfoglalás tartalmazott előírást a bíróságoknak, ami bár nem lehetett kötelező erejű, mégis minden bíróság ezen állásfoglalásra alapította a döntését, mikor megállapította: ha adott esetben nem tájékoztattak az árfolyamkockázatról, s ezért tisztességtelen a kockázatot rám terhelő feltétel, mennyit is kell fizetnem.
A legújabb EuB határozat, a C-705/21. sz. döntés ezt a megoldást vetette el végérvényesen, mikor megállapította: nem jogosult a bíróság egy quasi egyensúlyi helyzetet teremteni a szerződéses viszonyban, mert nem megjavítania kell ezeket a szerződéseket, hanem megvédeni a fogyasztót a tisztességtelen feltételek következményeitől, s szankcionálni a tisztességtelen feltételt alkalmazó pénzügyi intézményt. S akármennyi idő telt el, 2023. májusában a joggyakorlat ott tartott, hogy a 2019 óta alkalmazott elszámolási elveket újra írja: mi legyen a szabály arra, ha a szerződésem érvénytelen, mennyivel tartozom én. Tudni érdemes azt is, hogy a C-705/21. sz. döntés eredményeként három, fontos kúriai döntés is született, s a harmadik alapján ismét új előzetes döntéshozatali eljárás indult, tehát még 2023-ban sincs egy végleges eredmény, hogyan is kell elszámolni ezekben a perekben.
A devizahiteles szerződések tekintetében sok nézőpontból lehet vizsgálni a szerződésből eredő kötelezettségeket, ezért általános jellegű állásfoglalás helyett az egyedi szerződés tényleges jogi vizsgálata vezethet eredményre, mely vonatkozásában a rendelkezésükre állok.
+3670/397-0173