Miben más az igényérvényesítés egészségügyi szolgáltatóval szemben?
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ez az egyetlen mondat azonban nagyon sok mindent jelent. Az, hogy milyen káresemény történik, ki a felelős érte, s ez a felelősség milyen szigorú, hogy kell kiszámolni a minket ért károkat, már nem válaszolható meg egy egyszerű mondattal. Az orvosi műhiba tekintetében a kár fogalma is igen összetett, hiszen mi számít kárnak? Sikertelen műtét, egy téves diagnózis, egy amputáció, halál?
Az orvosi műhibák esetében mind a károkozás módja, mind a kár, mind a felelősség alakulása igen speciális, azt azonban rögzíteni érdemes, hogy az egészségügyről szóló törvény szerint minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásban részt vevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. Erre tekintettel kell lennie az orvosi beavatkozást elvégző személyzetnek, s erről tudnia kell a betegnek is.
Az egészségügyi ellátással összefüggésben közjogi eszközök is rendelkezésünkre állnak, hogy mindenki a megfelelő színvonalú, szakmailag kifogástalan ellátásban részesülhessen. Egy orvosetikai vizsgálat kezdeményezése, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ megállapításai azonban arra nem lesznek alkalmasak, hogy a beteg részére az erkölcsi kompenzáción túlmutató, egyedi jogorvoslatot jelentsenek.
Mindenkinek más a motivációja akkor, amikor egy orvosi beavatkozás jogi vizsgálatát kéri, amennyiben azonban igénybe veszi a polgári jog által kínált eszközöket, az őt ért kárért, lelki traumáért kártérítést, illetve sérelemdíjat is követelhet. Fontos azonban, hogy minden ügy egyedi – s orvosaink felelősségét csak abban az esetben lehet megállapítani, ha valóban hibáztak, s a hiba elhárítása érdekében nem tették meg a szükséges lépéseket.
Vagyoni kártérítést pénzben, egy összegben, járadékban, kombináltan is lehet kérni, ám ehhez meg kell határoznunk a kár pontos mértékét. Vagyoni kár a károsult vagyonában megállapítható bármilyen értékcsökkenés (pl. útiköltség, otthoni lábadozás miatt megemelkedett rezsiköltség stb.), de ide tartozik az elmaradt jövedelem, a keresetveszteség is, valamint mindazon kiadások, melyek a rehabilitációhoz, felépüléshez szükségesek. Az összegek megállapítása minden esetben szakmai vizsgálatot igényel, s fontos, hogy e tekintetben pontosak legyünk, hiszen a költségek, s a kár összegének meghatározása során figyelemmel kell lennünk a jogszabályokra, valamint vannak kötelezettségeink is a károk enyhítését tekintve.
Sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és büntetése is egyben. Jogalapja a személyiségi jogsértés ténye, a károkozó felróható magatartása és a jogellenesség. Egy betegnek járó sérelemdíj okai lehetnek érzékvesztésből eredőek (hallás, látás, szaglás, ízlelés), végtag vesztés, bénulás, mozgáskorlátozottság miatti kompenzáció, bármely funkciócsökkenés, esztétikai kár, hozzátartozó elvesztése is. A sérelemdíj összegének megállapítása azonban összetett, s érzékeny feladat. A fenti, pénzben nem mérhető károkat ugyanis mérlegre kell tenni, figyelemmel kell lenni a joggyakorlatra, s ez alapján szükséges azt pénzben mérhetővé alakítani.
