Hogyan kössünk szerződést?

Ahogy a mondás tartja, szerződést akkor kötnek a felek, amikor a legjobb a viszonyuk, arra az esetre, amikor a legrosszabb lesz. Tapasztalataim szerint a legtöbb ember nem is tudja, hogy mennyi szabadsága és lehetősége van egy szerződéskötés esetén, és olyan tartalmú szerződést is aláír, aminek egy részével nem ért egyet, de a másik fél azt mondja: úgysem fogjuk alkalmazni, ezt így szoktuk csinálni.

  A Ptk. rögzíti, hogy a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, s a felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, így minden esetben esszenciális, hogy ténylegesen olyan szerződést kössünk, aminek a tartalmát értjük, elfogadjuk és egyetértünk vele. 

A szabadságunkat a jogszabályok persze kordában tartják; lesznek olyan szerződések, amelyek csak írásban érvényesek (ebből következik azonban, hogy szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet közöttünk szerződéses jogviszony!), lesznek olyan szerződések, ahol kötelező lesz lényeges elemeket beleírnunk (bérleti díj a bérleti szerződésben), lesznek olyan szerződések, ahol nem köthetünk ki bizonyos dolgokat (fogyasztói szerződésben nem lehet biztosítéki opció). A szerződést azonban akkor sem árt írásba foglalni, ha nem kötelező. 

Mi van ugyanis, ha a jó öreg kézfogás nem lesz elegendő? Elvégzem a munkát, de nem kapom meg érte a fizetségemet; ha nincs írásba foglalt szerződés, nehezebb lesz igazolnom, miben állapodtunk meg, mi az, amit nem tartott be a másik fél, s ha esetleg jogi eljárásban érvényesíteném az szerződésből eredő igényeimet, hát összetettebb feladat áll előttem. S szükséges rögzíteni, hogy önmagában az írásba foglalás sem garancia, ha nem tudom, milyen jogaim és kötelezettségeim lehetnek a szerződésből eredően; ha az írásba foglalt szerződés hiányos, vagy egyoldalú, ad absurdum, érvénytelen. A szerződésekből jogok és kötelezettségek származnak, s a jogviszony létrejötte az az első pont, ahol résen kell lennünk: tudatossággal, jogaink és kötelezettségeink ismeretével ugyanis elkerülhetünk olyan kellemetlen problémákat, melyek időnk, energiánk és pénzünk nagy részét viszik el majd a későbbiekben. 

Az ügyvéd ebben az első pillanatban is segíteni tud, nem csak akkor, amikor rosszra fordulnak a dolgok.   

• ellenőrizni tudja, kivel is kötünk megállapodást; ha cég a másik fél, milyen állapotban van, ha bármilyen probléma történik, előreláthatólag behajtható lesz-e a követelésem
• meg tudja mondani, pontosan milyen szerződést lehet kötnöm, milyen plusz kikötések védhetnek meg a jogviszony alatt, milyen biztosítékaim lehetnek
• mit csináljak a szerződés hatálya alatt, mire figyeljek, hogy később ne lehessen megkérdőjelezni a szerződésszerű teljesítést,
• észrevételezni tudja azokat a szerződéseket is, amelyeket elénk raknak, melyek – például egy banki kölcsönszerződés esetén  – nem képezik tényleges tárgyalás alapját: hosszú azonban az elköteleződés, és az ügyvéd elmondhatja, mire kell figyelni, melyik rendelkezés mit jelent, milyen buktatói, előnyei lehetnek az ügyletnek.

Szerződni tehát csak tudatosan: egy kis odafigyeléssel és jogi segítséggel sok kellemetlenség megelőzhető.